[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Tudod, nem szeretem látni a jövőt, ám mikor meditáció eredményeképp az időtlenség állapotából "csengek le". elém tárul a jövő képe...végül is minden all right, mert ama bizonyos időntúli világ jön ide hozzánk, még ha a fizikális háromdimenziós világterünket szilánkokra is töri...további szép és jó napot!
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Megbocsátani csak az tud aki szeret,e két dolog szorosan összefügg.Szeretet nélkül nincs megbocsátás és fordítva aki megbocsát az szeret.
S akit elveszítettünk,szeretetünk által bennünk tovább él,igaz már kézzel fogható módon nincs velünk, és mi ezt éljük meg fájdalomként.Hiába tudjuk,érezzük hogy egy "másik világban" tovább él,mi a fizika formájához ragaszkodunk,hisz mi magunk is testben élünk s tapasztaljuk meg magunk.
Azt mondják,a léleknek nem fáj semmi,csak az ego szenved!Hát...nem tudom,evvel én nem egészen értek egyet.
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
A mai időkre a család szeretete különösen odaadással járjon, hiszen az elkövetkező jövőben valami egészen szkatlan új dolgok lépnek színeink elé, mármint a világ hatalmas változás küszöbére lépett...talán már érezhető is a szívekben!
Amondó vagyok, minden percben új dimenzióterek nyílnak meg...a többi szemmel látható lesz, szép jó napot! - ezen most nincs értelme "rágódni".
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Vannak sebek,melyek szeretettel gyógyulnak,valóban.Ha sebem megbántásból fakad,akkor megbocsájhatok és szerethetek.
A sebeim-melyek szeretteim szenvedéséből és elvesztéséből fakadnak-a gyász,és az ő hiányuk-ez azonban olyan seb,amely nekem sosem múlik el.Valóban,a fájadlom csökken az évek-évtizedek múlásával és annyi történik,hogy más emberré válok és megtanulok sebeimmel együtt élni.
De hiába szeretem őket,kiket elveszítettem,a hiányukkal nem tudok megküzdeni:örökös sebként ég bennem.
Krauter Andrea üzente 15 éve
Egyet értek veled Ju Vili! Jézus szavai a kereszten: "Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!" Nézzük azt, hogy én magam vagyok a kereszten, egy a Jézussal, kérdés, tudok-e megbocsájtani ez ellenem vétkezőnek?Mondtam-e már ezt, amikor bántottak? Biztos, hogy nem szolgáltam rá?Tudom-e magamról, hogy mikor, mit cselekszem?Hogy mi a következménye szavaimnak?Jézus emberként haldoklik a kereszten, miközben mégis egy az Atyával, és kereszthalált hal.Amikor az Atya bocsánatát kéri hóhérainak, ő az irgalmas.Megbocsájt és ez a megbocsájtás elmossa SEBEIT.Tudok-e SZÍVBŐL megbocsájtani?"Asszony, íme a te fiad! Aztán a tanítványhoz fordult: íme a te anyád!" Most szemléljük továbbra is magunkat a kereszten, előttünk a biztos halál.És ekkor nem a magunk baja a legfontosabb, hanem édesanyánkat és legkedvesebb, egyedül hűségben kitartó barátunkat bíztatjuk: van jövőtök! Legyetek egymás anyja-gyermeke, mert az ember földi jövője a Család.
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Csilla,ez jólesik:én magam ugyanezért vagyok itt!Amikor még"egyedül" voltál/úgy értem,csak Te írtál és szóltál hozzá/-akkor engem ugyanez az érzés hozott ide.Nagyszerű,hogy ezt meg lehet osztani Veled és másokkal is!
Szívesen és nagy-nagy örömmel vagyok itt!
:-)))
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Sziasztok, fogadjatok el tőlem egy De Melo idézetet:
"- Tudnál ajánlani egy jó doktort?
- Javaslom, hogy fordulj dr. Csunghoz. Megmentette az életemet.
- Hogy-hogy?
- Az úgy történt, hogy nagyon beteg lévén elmentem dr. Csinghez. Bevettem a gyógyszerét, és rosszabbul éreztem magam. Ezért aztán elmentem Dr. Csanghoz. Bevettem az ő gyógyszerét is, és azt hittem, hogy meghalok. Végül elmentem dr. Csunghoz, de ő nem volt otthon."
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Szia Csilla,üdv:-))
Örülök,hogy már nemcsak ketten levelezünk egymással:D
Egyébként az üzenőfalra/ami a képernyő alsó sarkában van/én sem tudok írni.
Lehet,hogy ez volt a gond Szubaru üzenetével is...
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Csatlakoznék kérésedhez!Nagy probléma,hogy az ember magával,identitásával együtt meg akarja és meg is tudja őrizni minden rossznak lenyomatát.Lehet-e ez ellen tudatosan tenni....
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
"A feleség, újságjába temetkezett férjéhez:
- Gondoltál már valaha is arra, hogy az életben talán több is van, mint ami a világban történik?"
Hó Oroszlán üzente 15 éve
Ez is egyfajta program:)
Ha ezt programozza valaki megtartja a múlt fájdalomlenyomatához való ragaszkodást és ezáltal a múltat:)
törlés