A japán orvos és kutató, Maszaru Emoto kísérletek tízezreivel igazolta: a víz nemcsak információkat, hanem érzelmeket és tudatot is tárol. A tudós mindezt mély benyomást keltõ fotókkal is alá tudja támasztani. A víz elem a legjobb információhordozó, ami csak létezik. A teremtés kezdete óta életfontosságú feladatot tölt be. A víz látja el valamennyi élõlényt a nélkülözhetetlen energiával, és szállítja el a salakanyagokat. Úgy is mondhatnánk, hogy egyszerre „udvari szállító” és szemételhordó.
Nem csoda, hogy a vízben sokan - így Mózes, Keresztelõ Szent János, Zarathustra és Sebastian Kneipp - Isten teremtõ erejét látták. A japán tudós, Maszaru Emoto most azt bizonyította be, hogy a gondolatok, a zene és az ima vízre gyakorolt hatása láthatóvá tehetõ. A tudós munkája kezdete óta tudja, hogy a víz az élet forrása. Ha a víz elszennyezõdik, megszûnik az élet, ezért meg kell akadályozni ezt a komoly környezeti problémát. A szakember munkatársai segítségével kísérletek tízezreiben bizonyította be, hogy a víz minden, de valóban minden információt felvesz. Együtt szenved az emberrel, ahogyan ezt a japán Kobe városban az 1995. január 17-i földrengés után készült képek is bizonyítják. Japánban ma már számos helyen naponta ellenõrzik a természetes víz minõségét, mivel a víz a legkisebb rezgésre is reagál, és azonnal megváltoztatja a struktúráját.
Ha a vizet fagyott állapotban lefotózzák, minden információ láthatóvá válik. A kialakult kristályok, amelyekre a tudós kísérleteit alapozta, világosan beszélnek. Nem csoda, hogy a vizet az elektroszmog is megváltoztatja, vagy hogy a mikrosütõben melegített víz már nem mutat kristályokat, hanem teljesen összezavarodott struktúrát. A mobiltelefonok vagy számítógépek mellett tárolt vízminták rövid idõn belül szétrombolt struktúrájúvá váltak, és közepükön fekete lyuk keletkezett. Ugyanannak a víznek a struktúrája teljesen más képet mutatott, attól függõen, hogy jó zene, jó gondolatok, imák vagy egyéb pozitív dolog hatásának tették ki, vagy rossz gondolatokkal, agresszióval, kemény rockzenével hatottak rá.
A víz arcai
A Tokió egyik elõvárosából, Taito-kuból származó tudós élete sok esztendejét áldozta arra, hogy kitalálja, hogyan lehet a leginkább láthatóvá tenni a vízben tárolt információkat. Kifejlesztett egy különleges fagyasztási technikát, és végül ráakadt arra a módszerre, amely a legjobb lehetõséget kínált a víz kristályszerkezetének optimális visszaadására. A rezonancia mindig akkor keletkezik, ha azonos hullámhossz áll fenn. A vízanalízisnek ezzel a formájával a víz a maga tisztaságában látható, teljesen más oldalról, mint azok az információk, amelyeket a modern vízanalízis mutat.
Hihetetlen, de igaz: még ha a teljesen átlagos írógépen írott szöveget egy cédulán a vízpróbára helyezzük, teljesen más struktúrákat kapunk. Az olyan szavak, mint a szeretet, a köszönöm vagy a lélek gyönyörû kristályokat alakít ki és tesz láthatóvá a mikroszkóp alatt, míg az olyan szavak, mint tökfej, démon vagy Hitler teljesen zavaros szerkezeteket ad. A víz tehát a maga kristályain keresztül olyan üzeneteket közvetít, amelyek a jövõben nagy jelentõségûvé válhatnak az emberiség számára - állapítja meg Maszaru Emoto.
Az ilyen kísérletezés közben felmerül az emberben a kérdés, vajon a gondolatok valóban szabadok-e. Nyilvánvalóan nem, mivel minden egyes gondolatnak megvan a maga frekvenciája, egy adott hullámhossz, pozitív vagy negatív, örömteli vagy építõ, vagy kellemetlen és romboló. Ezt a hullámhosszt a másik rezonanciaként vagy disszonanciaként érzékeli, kellemesként vagy zavaróként. Csak a hasonló vonz hasonlót. Ehhez kapcsolódik az a megdöbbentõ kísérlet, amelyet egy japán általános iskolában végzett el két gyerek. Egy hónapon át mindennap azt mondták egy rizzsel telt üvegnek: köszönöm, míg egy másiknak: te tökfej! A mikrobák nyilvánvalóan ugyanúgy reagáltak, mint az emberek. A egyikben jobban dolgoztak, mert megdicsérték, a másikban lustálkodtak, mert szidták õket. Négy hét elteltével a rendszeresen megdicsért rizs majdnem megerjedt, és kellemes malátaillatot árasztott. A másik, sokat szidott üvegben a rizs feketére színezõdött és megrohadt. Amikor kinyitották az üveget, kellemetlen bûz áradt belõle.
A frekvencia jelentõsége
Ha a gondolatok és a szavak ilyen erõs teremtõ-alakító erõvel bírnak, ha minden láthatatlan frekvencia ilyen szembetûnõ változásokat idéz elõ, ahogyan Maszaru Emoto igazolta, akkor természetszerûleg felmerül a kérdés: milyen hatást gyakorol óvatlanul kiejtett szavaival környezetére az ember? Milyen következményei lehetnek a médiából áradó rossz híreknek, erõszakról és tragédiákról szóló tudósításoknak? Már Szókratész arra tanította a tanítványait, hogy a hírek esetén tegyék fel a kérdést? Jó hír ez? Fontos? Segítõ?
Valamennyien ismerjük azt a lelkiállapotot, amikor levertek és kedvetlenek vagyunk, de kapunk egy jó hírt, és életkedvünk, energiánk azonnal visszatér. Ennek az a frekvencia az oka, amellyel a hír érkezett. A pozitív rezgések életigenlõ információkat hordoznak, a disszonáns frekvenciák élettagadó rezgéseket.
Nyelvünk is kifejezésre juttatja ezeket a láthatatlan folyamatokat. Ha valakikrõl azt mondjuk, egy hullámhosszon rezegnek, akkor mindenki mindjárt tudja, mirõl van szó. A negatív kisugárzás mindig a küldõ gondolatainak tartalmával magyarázható. Szabadok vagyunk tehát annyiban, hogy azt gondoljuk, amit akarunk, de nem vagyunk szabadok annyiban, hogy elkerülhetnénk az ebbõl adódó következményeket. Ki mint vet, úgy arat.
A harmonikus hangok meglepõ hatása
Az állatok és a növények akár 90, az emberek és a föld körülbelül 70 százalékban vízbõl állnak. Már csak ebbõl is világossá válik, mekkora jelentõsége van a víznek, és mennyire létfontosságú a víz ezen a földön. Maszaru Emoto és munkatársai nemcsak az országok folyóit és tavait vizsgálták meg, hanem kísérletek százait végezték el zenével is. Minden zene magas frekvenciájú rezgés. Így például csodálatos kristályok képzõdnek, ha a vizet Beethoven, Mozart, Bach, Chopin és egyéb szerzõk muzsikájának teszik ki. A vízkristályok változatos harmonikus alakot vettek fel. Maszaru Emoto szerint a víz valamennyiünk számára üzenetet hordoz. A kristályformák ugyanúgy mutatják a szellemi szennyezõdéseket, mint a pozitív, gyógyító hatásokat. Ez arra utal, hogy a vizet cselekedeteinkkel és szavainkkal tisztábbá és szebbé tehetjük.
Ebben az összefüggésben érdekesek Sathya Sai Baba dél-indiai, köztiszteletben álló tanító szavai. „Az egész világ rezgésekbõl áll. Körülvesznek minket az elektromos hullámok. Mivel ezek a rezgések manapság szennyezettek és tisztátalanok, beszennyezik az ember szívét is. A levegõ, amelyet belélegez, a víz, amelyet megiszik, a táplálék, amelyet elfogyaszt, minden szennyezett. Csak az isteni név képes mindent ezen a világon megtisztítani és megszentelni.” Tudatosan vagy tudattalanul, de a szent énekek éneklése minden vallási gyakorlat része. Ez megtisztítja a természetet és a légkört.
A csodás helyek titka
Mindenki ismeri az olyan gyógyulásokról szóló híreket, amelyek zarándokhelyeken történtek. Ez nem mást jelent, mint hogy a víz ezeken a helyeken harmonikus frekvenciákat hordoz. A lourdes-i víz sugárzó kristályai magukért beszélnek. Akárcsak az a vízminta, amely a Fujivara nevû gáttól származik. Ennek a mintának elõször egészen furcsa formája volt, egy haláltusáját vívó ember arcára emlékeztetett. De miután egy pap imát mondott fölötte, csodálatos, hétágú kristállyá változott.
Feltûnõ, hogy a kristályok egy bizonyos alapminta nyomán rendezõdnek el, de mégsem hasonlítanak egymáshoz, akárcsak az emberi arc vagy a hópehely, mindegyik egyedi. Vajon ki alkotta ezeket a kristályokat? Van, aki szerint Isten, mások szerint a természet. A hinduizmus szent könyveiben az áll, a természet Isten látható ruhája.
Maszaru Emoto nemrégiben egyesületet alapított Svájcban, a Szubtilis Energiák Világintézetét. Ez az intézet a finom szerkezetû energiák tudományos kutatását célozza, különös tekintettel a vízre. De ennek a munkának a kiterjesztése olyan eredményeket hozhat, amelyek az egész világ számára nagy jelentõségûek lesznek. Választ adhatnak például arra a kérdésre, hogyan õrizhetjük meg az életet a környezetszennyezõdéstõl, hogyan teremthetjük meg újra az elveszített harmóniát? Az egyesülethez bárki csatlakozhat, és már csatlakoztak is híres tudósok, írók, mûvészek a világ különféle országaiból.
Sz. Z. L. (Természetgyógyász Magazin, 2002. február)