Árnyékvilágunknak (a fogalom C.G.Jungtól származik) a valóság azon elutasított területeinek összességét nevezzük,melyet nem lát vagy nem akar látni az ember,s ezért ez tudattalan a számára.Az árnyékvilág minden veszélyek közül a legveszélyesebb,mivel a sajátunk,anélkül hogy ismernénk vagy tudnánk róla.Árnyékvilágunk gondoskodik róla,hogy szándékaink és erőfeszítéseink az ellentétükbe forduljanak át.Mindazon manifesztációkat,amelyek árnyékvilágunkból erednek,valamely anonim rosszra vetítjük ki a földön,mert félünk attól,hogy minden bajok valódi forrását önmagunkban találjuk meg.Mindaz amit nem akarunk és nem szeretünk,saját árnyékvilágunkból árad felénk-árnyékvilágunk magában foglalja mindazt,amit nem akarunk a magunkénak tudni.Ám mindhiába remélünk sikert attól,hogy kerüljük a szembesülést a valóság egyik részével.A valóság elutasított területei ugyanis kényszerítenek bennünket,hogy különösen intenzíven foglalkozzunk velük.Ez többnyire a projekció kerülőútján valósul meg,ugyanis ha egy bizonyos princípiumot elutasítunk és elfojtunk,az újra meg újra félelmet és elutasítást vált ki,ha az úgynevezett kül-világban találkozunk vele.Azért,hogy fejtegetésünket követni tudjuk ismételeten emlékeztetnünk kell rá: "princípiumokon"-on a lét archetipikus tartományait értjük,amelyek számtalan konkrét formában jelenhetnek meg.A konkrét manifesztáció a megfelelő tartalmi princípium formai reprezentása.Például: a szorzás-princípium.A szorzás absztrakt princípiumával a legkülönbözöbb formai manifesztációkban találkozhatunk (3x4,8x7,49x348,stb.)Ezek a külsőleg különböző kifejezési formák a "szorzás" princípiumának a reprezentánsai.Továbbá tisztában kell lennünk azzal is,hogy a külvilág ugyanazokból a princípiumokból építkezik,mint belső világunk.A rezonancia törvénye azt jelenti,hogy csak azzal kerülhetünk kapcsolatba,amire rezonánsak vagyunk.Ez a gondolatkör a külvilág és a belsővilágunk azonosságát bizonyítja.A hermetikus filozófia a külvilág és a belsővilág,illetve az ember és a kozmosz azonosságát így fejezi ki: Mikrokozmosz=Makrokozmosz.A projekció tehát azt jelenti,hogy privipíumaink egyik feléből külső prinvipíumot csinálunk,mert belsőként nem akarjuk elfogadni.Elmondtuk már,hogy az én felelős a létezők teljességének korlátozásáért.Az én megalkotja a te-t,s ezt külsőként éli meg.Ha azonban árnyékvilágunk azokból a princípiumokból áll,melyeket énünk nem akar integrálni,ebből az következik,hogy árnyékvilágunk és mindaz,ami külsővé tétetett,azonos.Árnyékvilágunkat mindíg külső-ként éljük meg.Ha belsővé vált volna,ha magunkévá tettük volna,nem lenne már árnyékvilág.Az általunk elutasított,látszólag kívülről jövő princípiumok ellen ugyanolyan szenvedéllyel küzdünk most a külvilágban,mint ahogyan azt saját belső világunkban tettük.Így folytatjuk kísérletünket,mely a világ általunk negatívnak értékelt területeinek teljes kiírtására irányul.Mivel azonban ez lehetetlen-lásd a polaritás törvényét,kísérletünk tartós tevékenységgé válik,mely biztosítékul szolgál arra,hogy a valóság általunk elutasított részével különös intenzitással foglalkozzunk.Ez egy irónikus törvényszerűség,mely alól egyikünk sem vonhatja ki magát:azzal foglalkozunk a legtöbbet,amivel egyáltalán nem akarunk foglalkozni.Eközben olyan közel kerülünk a princípiumhoz,hogy végül magunk is azt éljük.Kérjük,hogy e két utóbbi mondatot jól véssék az eszükbe.Bármely princípium elutasításából kivétel nélkül mindig az következik,hogy az érintett személy ezt a princípiumot meg fogja élni.E törvényszerűség az alapja annak,hogy a gyermekek szüleik gyűlőlt magatartásmintáit később átveszik,hogy a pacifisták militánsok lesznek,a moralisták kilengéseket engednek meg maguknak,s az egészség apostolai súlyos betegségbe esnek.Ne feledkezzünk meg arról,hogy az elutasítás és harc is odafordulást,foglalkozást jelent.Ebben az értelemben a valóság bármely területének határozott kerülése mindig arra utal,hogy az illető személynek ezzel a területtel kapcsolatos problémája van.Minden ember számára azok a fontos és érdekes életterületek,amelyeket elkerül,s amelyek ellen küzd-ugyanis ezek hiányoznak a tudatából,ezek károsítják az egészségét.A külvilágnak csak azok a princípiumai zavarhatnak bennünket,amelyeket nem tettünk magunkévá.