"Az ellenállás az egyik legalapvetőbb probléma, és ebből ered minden más probléma. Amint ellenállsz valaminek, bajban vagy.

...

Jézus azt mondja: "Ne szálljatok szembe a gonosszal." Még a gonosszal sem szabad szembeszállni, mert az ellenállás az egyetlen gonosz, az egyetlen bűn. Amikor ellenállsz valaminek, az azt jelenti, hogy elválasztod magadat az egésztől. Megpróbálsz szigetté válni, elkülönülni, megosztott lenni. Elégedetlen vagy, elítélsz, azt mondod, ez nem helyes, ennek nem így kellene lennie. Az ellenállás azt jelenti, hogy az ítélkezés pozíciójába helyezkedsz.

Ha nem állsz ellen, akkor nincs elkülönülés közted és a körülötted mozgó energia között. Hirtelen együtt vagy vele, olyannyira, hogy te nem vagy; csupán az energia mozog. Tehát tanulj meg együttműködni a történésekkel; ne helyezkedj szembe az egésszel. Lassan-lassan érezni kezded, hogy egy hatalmas energia jelenik meg, ha együtt lépdelsz az egésszel, mert az ellenállásban elfecsérled az energiát. Ha nem állsz ellen, felszívod az energiát.

Ez a Kelet hozzáállása az élethez: fogadd el, és ne állj ellen, add meg magad, és ne harcolj. Ne igyekezz győztes lenni, és ne igyekezz első lenni. Lao-ce azt mondja: "Engem senki sem győzhet le, mert elfogadtam a vereséget, és nem vágyom semmilyen győzelemre." Hogyan tudnál legyőzni valakit, aki nem vágyik semmilyen győzelemre? Hogyan tudnál legyőzni egy becsvágy nélküli embert? Hogyan tudnál megölni valakit, aki készen áll a halálra? Ez lehetetlen. Az önmegadáson keresztül válsz győztessé.

Legyen ez egy felismerés: ne vesztegesd az időt ellenállásra."

OSHO

‎"Valahányszor tragikus veszteség ér: vagy ellenállsz, vagy engedsz. Egyesek ilyenkor keserűek és mélyen megbántottak; míg mások együttérzőek, bölcsek és szeretetteljesek lesznek. Az engedés a belső elfogadását jelenti annak, ami van. Nyitott vagy az életre. Az ellenállás belső összehúzódás, az ego kagylóhéjának a megkeményítése. Becsukódsz. Bármit is teszel a belső ellenállás állapotában (amit negatívitásnak is nevezhetünk), az több külső ellenállást teremt, és az univerzum nem áll az oldaladra, az élet nem támogat. Ha az ablakredőny zárva, a napfény nem tud beáramolni. Ha azonban belül engedsz, ha megadod magadat, akkor a tudat új dimenziója nyílik meg. Ha ilyenkor lehetséges vagy szükséges cselekedni, a tetted összhangban lesz az egésszel, és tettedet támogatja a kreatív intelligencia, az a kondicionálatlan tudat, amellyel a belső nyitottság állapotában eggyé válsz. Ekkor a körülmények és az emberek is segítenek, együttműködnek veled. Szerencsés „véletlenek” történnek. Ha pedig ilyenkor nem lehetséges cselekedni, akkor megpihensz abban a békességben és belső nyugalomban, ami a megadással jár. Megpihensz Istenben "

Valóban elsőre nehéznek tűnhet. De talán kezdetnek elég, ha csak tudatában vagyunk a bennünk lévő ellenállásnak, negatívitásnak. Ezáltal már mintegy lépést hátrébb lépve; más szemszögből figyelhetjük azt; nem azonosulunk vele. Nem mi vagyunk az ellenállás, csak van bennünk ellenállás. A kettő nem ugyanaz. De tényleg érdemes a dolgokat hagyni...Hagyni megtörténni. Az idézet Tolle Az új föld c. könyvéből való