Szeretettel köszöntelek a Lélekre Hangolva közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lélekre Hangolva vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Lélekre Hangolva közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lélekre Hangolva vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Lélekre Hangolva közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lélekre Hangolva vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Lélekre Hangolva közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lélekre Hangolva vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A félszegség legyőzésének módját a következő axiómákban foglaljuk össze:
1. Ne tükörből és emberek véleményén át lessünk rá önmagunkra, hanem szerezzünk megbízható értesüléseket a bennünk élő valóságról.
2. Neveljük fel önmagunkban a hiú és egyensúlytalan kamaszt.
3. Tüntessük el az idő ellentmondását benső stádiumunk és életkorunk között. Aknázzuk ki a korszakot, amely elérkezett hozzánk, anélkül hogy infantilis játékokba menekülnénk új felelősségünk elől. A serdületlen kor apró örömei és sikerei éppúgy nem elégíthetnek ki bennünket többé egy előrehaladottabb karmaidőben, mintha felnőtt létünkre egész nap karikát görgetve futkosnánk az utcán.
4. Ne a másik embernek akarjunk imponálni, hanem mindig saját ideáljainknak próbáljunk megfelelni.
5. Minden társaságba, minden emberi kapcsolatba azzal a meggyőződéssel lépjünk, hogy senki se kevesebb vagy több nálunk. Nem több, mert mindenkinek múlandó teste van, amelyet csinos, mutatós ruhái, ruganyos mozdulatai vagy gőgös pózai ellenére néhány év alatt felőröl az idő, és nem kevesebb, mert e gubóban az Isteni Önvaló szikrája él.
6. Puszta külsőségek alapján sohase vessük meg, de ne is becsüljük túl az embereket. Ha egy szuggesztíven nagyképű egyéniség nyomasztó súllyal ránk nehezedik, képzeljük el őt, amint a gyomra fáj, a kőre ejt egy tojást, vagy ahogy Aldous Huxley egyik nőalakja ajánlja, idézzük magunk elé, mikor fürdőkádjában guggol. A humor általában megenyhíti a félszegség gyötrő feszültségét, mert akin nevetünk, attól nem félünk többé, azzal egy szintre kerültünk, tehát nem érzünk zavart a jelenlétében. A nevetés a forradalom, a lázadás egy formája. Detronizáljuk vele a diktátort, a nagyképű külső embert, függetlenné válunk tőle, hogy e felszabadulásban összetalálkozhassunk a belső emberrel, a szenvedővel, szorongóval, rejtőzően infantilissel, aki halandó lénye küzdelmeiben és halhatatlanságában azonos velünk.
(Szepes Mária)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!