"Gyöngyhimnusz- felébredés
A Gyöngydal fényüzenetéről
„.. velem született szabadság…”



Történet és cselekmény

Az apokrif iratok Tamás aktájában lelhető fel a Gyöngy dal, mely a gnosztikus-manicheus kereszténység örökségének fényesen ragyogó ékessége. Szívet-lelket átjáró szép történet, pártus királyfi próbatételéről és győzelméről.

A történet akár népmeséink egyike is lehetne. Ha mesélni kezdenénk népmeséket szerető gyermekeknek, aligha vennék észre, hogy a történet a III századból származó szöveg, melynek szerzőjét is ismerjük, aki nem más, mint Jézus-Krisztus keleten munkálkodó tanítványa Tamás.
Él egy pártus királyfi napkeleten, akit felnőve próba elé állítanak, és útra kell indulnia. Útravalót kap. Szövetségül szívébe írják vándorlása célját: ki kell szabadítania a gyöngyöt a sárkány karmaiból, és vissza kell azt hoznia a messzi Egyiptomból. Ha ezt a feladatot teljesíti, örökségét megkapja, az arany palástot és a fele királyságot. A királyfi, megérkezve Egyiptomba rejtőzködni próbál, míg eljön az idő legyőzni a sárkányt. Felismerik, és a sok földi jóval megétetik őt. Elnehezül, mély álomba zuhanva mindenről elfeledkezik Nem, tudja ki is ő, miért érkezett e földre, mi a feladata és kik várnak rá szüntelen. A Gyöngydal szavaival élve: „… s e sötét pillanattól, pillanattól kezdve, az ő királyuknak szolgálójává lettem…”
Nem hagyják magára a királyfit. A szülőföld királyai és bölcsei összefognak megmentésére. Szívhez szóló levelet írnak, melyet mind aláírnak. A levél sasként repülve elkerüli a világ labirintusát és megtalálja a királyfit. A királyfi számára a levél maga válik szív béli üzenetté, és megszólal szívében. A szív után felébred a fej is, ahol világosság gyullad és a királyfi ráébred eredetére, és „veleszületett szabadságára”. Nem szolgál tovább, hanem az Atya és az Anya nevének erejével a sárkányt megigézi, aki mély álomba merül. A gyöngyöt magához veszi és elindul hazafelé. Az úton a hazából kapott üzenet szeretet erejének vezetésével a világ labirintusából kijutva, a veszélyeket elkerüli. Mielőtt hazaérne elébe, jön hazája kincstárnoka és átadja néki fény palástját.Magára ölti, egyesül vele és megkapja erejét. Így járul Atyja kapujához, ahol a visszaérkezéskor hódolattal illetik. Ő azonban elhárítja a dicséretet, és Atyját magasztalja A próbákat kiállva a Szellem, szólítja. Új ruhájában, kezében a gyönggyel, beléphet a kapun a Királyok királyához.

Szívünk szerint a meséinktől megszokott fordulattal zárnánk a történetet, aki nem hiszi, járjon utána. Mintha csak Tamás evangéliumi szerepére utalnánk, aki kételkedésével írta be nevét emlékezetünkbe. Legyünk hűek hozzá és járjunk utána mi is ez a történet. A beszámoló a pártus királyság életéről, vagy mesés, irodalmi értékű történet, netán rejtett gnosztikus tanítás?
Mindhárom egyszerre. Hogyan is lehetséges ez.

Jó tudnunk, hogy a gnosztikus hagyomány minden időben arra törekedett, hogy ismereteit három szinten adja át. Így a világ hármasságát követve mindhárom szférában hatni tudott.
Az első az anyag – szintje, melyet a lehető legszélesebb nyilvánosságnak szántak és abban leírták az ismeret közvetlenül kimondható részét. A Gyöngydal esetében a történelmi háttér kutatása az anyagi szintű közelítést jelenti.
A második szint a lélek szintje, mely szűkebb kör számára volt elérhető.Ebben az élőszó hat. Akinek van füle, meghallja az üzenetet, és az erre hivatottak utólag írásba foglalva örökítik meg az elhangzottak egy nézetét. Az irodalmi értékek a lélek szintjén jelennek meg, ahol a művészet lélektől lélekig közvetlenül ható csatornáin áramolhat az időtlen üzenet.

A harmadik szint a szellem szintje. A Gnózis. Szó szerinti fordításban ismeret. A gnosztikus számára megfellebbezhetetlen hitalap és élmény, hogy a hívő számára a religió kapcsolatot jelent Istennel, melynek alapja az emberben lévő isteni. Az isteni „beszélgethet „a maga nyelvén Istennel és ez az ún. első kézből szerzett tudás. Erről a tudásról van szó, amikor másutt, intuícióról, sugallatról esik szó. Ismeretszerzés anélkül, hogy a kinyilvánított dolgokat sok éves iskoláztatással sajátítottuk volna el. Számos alkalommal győződhetünk meg ennek valódi értékéről ma is. Ez a szint az anyagtalan szintje. Az ismeretet átadása azt a célt szolgálja, hogy a befogadó hallgató legbensőbbjében mozdulhasson meg valami. Valami amit Ősemlékezésnek hívunk. A hallgatóban, miként a pártus királyfiban a szív régen beszélő hangja halló fülekre találhat ezen az úton. A szívben a szövetség révén ősi idők óta őrzött üzenet a Fénymag szava. Kibetűzéséhez rejtett kulcsokat, szinte szótárt ad át a Gyöngydal és megmutatja a gnosztikus-keresztény beavatási ösvényt, mely a Fénymag kibontakozásának is útja. A Fénymagé, mely mindnyájunk öröksége.

Saját cselekedeteink, tetteink gyümölcse a megszabadulás

A történet, melyet röviden felidéztünk maga is fátyol, és mögé kell pillantanunk ahhoz, hogy a rejtett tanításra leljünk. A magyar nyelv belső erőivel élve meg tudjuk ragadni annak különbségét, amit a történet és a cselekmény szavainkban található. A megtörténtekben a tettek hordozzák a beavatás lényegi mozzanatait. Nem megtörténik a királyfival a beavatás, amiben ő passzív résztvevő, hanem maga cselekszi meg azt. Mint a legtöbb nagy jelentőségű dolog, így Gyöngydal üzenete is nagyon egyszerű arról, hogyan vihető végbe a beavatás, mi a beavatás módszere. Saját cselekedeteink, tetteink gyümölcse a megszabadulás.
Ezt erősítik meg a Gnózis szavai is: amit idézünk „ím én vagyok a tettek tette, amint azt Atyám általam, elvégezte.” Tehát a közvetlen isten ismeret, a kapcsolat az isteni tiszta forrásával csakis tettekben teljesedhet ki, aminek alapja a megtisztult szív szavát meghalló fej, melyben erre világosság lobban fel.
Ez egyben a legidőszerűbb Fényüzenetek egyike. A beavatási út – amin minden fénymagot rejtő szív jár- valójában a személyes élet maga.
Életünk szakrális misztérium, cselekedeteinkkel írjuk a magunk Gyöngy dalát. Ebben a megállapításban semmiféle költői túlzás sincsen. A gyöngy mindig is szakrális jelkép volt. Közismert, hogy a lélek jelképe. mert a tisztán ragyogó lélek a látók számára a gyöngy ragyogását idéző fény gömb alakjában jelenik meg. A gyógyítók számára a gyöngy az emberi testben a tobozmirigyhez kapcsolódik, mely a fejben található. Az emberi testet csakrának nevezett erőfókuszokkal leíró tan számára a gyöngy a korona csakra, mely a fejtető körzetében van. Másként szólva ez a korona csakra. Aki a tiszta gyöngyöt birtokolja, - kimentette azt a világot uraló sárkány karmaiból-, annak felragyog korona csakrája, megkapja ősi örökségét, és testben is megkoronázzák.
A világ hármasságához hűen megtaláljuk a koronát az anyagi valóságban az uralkodók hatalmi jelképeként, megtaláljuk a lélek szintjén, a lélekfejlődés folyamatában és a szellem szintjén a beavatás pillanatától mely a szellem és a lélek egyesülése, amit a - menyasszony és vőlegény mennyegzője pecsétel meg. A gyöngyös párta viselete pedig most már természetes egyszerűséggel üzen: ne feledd a pártus királyfi gyöngyét.
Mindezek után nem lep meg senkit sem, hogy a magyar Szent Koronán, középponti helyen a világ ura a Pantokrátor felemelt kezének ujjai között is gyöngyöt találunk.




Beavatási út

A gnosztikus kereszténység számára a beavatás útját Jézus Krisztus cselekedeteiben, rejtetten adták át. A Tamás aktában ismét megjelenik a beavatási út rejtett átadása. Bizonyára több körülményt is talál, majd a kutató, ha igyekszik megválaszolni; miért íródott ez a szöveg. Mi itt most egyetlen dolgot állítunk középpontba és ez a felejtés –felébredés kettőssége. Már Tamás is tapasztalta az elalvás- feledés terjedését, ami kelepcébe ejti a fénymag hordozóit. Szolgát csinál a születetten szabadokból. Mi az orvosság erre? Szövetségek és a Hívás formájában hat a mentő terv. A szövetség szakrális erő, és három szövetség kötődik az út során. Először a szülőhazában, Atya és Anya és Fiú- (pártus királyfi test-vére) indulásakor Szövetséget köt a királyfival. „Szövetséget is kötöttek velem, és szívembe írták, hogy el ne feledjem.”. Másodszor a hazától távoli földön a királyfi köt szövetséget törzséből származó, mágus szülőktől szabadnak született napkeleti „ifjonti emberrel.”. „Egymással így szövetségre léptünk, mindjárt barátokká és társakká lettünk”.
Nagyon fontos tudnunk, hogy ekkor még a királyfi hazájából hozott minden képessége birtokában van. Éppen csak megérkezett az idegen földre. Ilyen képessége, hogy felismeri törzséből származó mágus testvérét és meghallgatja tanácsait. Mágus testvére sem tud helyette cselekedni. Megmutatkozik, hogy önmagában a veszélyek ismerete mit sem ér. Kelepcébe kerül és a sötét szolgálója lesz a királyfi. A harmadik szövetséget a hazai föld királyai, és bölcsei kötik egymással a királyfi ébresztésére, és üzenet születik.

Így a Hívás misztériuma jelenik meg, ami a szívbe írt szövetséget kelti életre. Amikor a Gyöngydal elérhetővé lett a széles nyilvánosság számára, akkor ez a szakrális mozzanat jelent meg. Hívás, Fényüzenet hordozó ez a szöveg.

A beavatási út állomásai

Amikor a beavatási út lényegi mozzanatait emeljük ki akkor az ősi hagyomány szerint a lélek átalakulásának állomásairól, szólunk, melyben az útra induló Régi Emberből és a megszabaduló Új Ember az út végén a beavatott lesz.
Két hét fázisú körrel ábrázolható a Gyöngydal beavatási ösvényén. Ezek emelkedő spirált alkotnak.
Az elsőben a gyermekből felébredt királyfi lesz a másodikban a felébredt királyfi bejárva útját beavatott lesz, aki helyet foglalhat a Királyok királya jobbján-

Első kör
1 Gyermek-ifjúkor.
A megszületett gyermek fényruhát visel, a mágusok arany palástját is már elkészítették számára. Ahogyan a néphagyomány is szól, a kisgyermek Isten tenyerén van hét éves koráig. Nem azért van ékköves ruhája, mert ezt kiérdemelte volna. Ez a vele született, eredeti állapota Táplálják az Atyai házban, égi eledeleket képes még magához venni, mert talpa nem éri a földet. Az anyaghoz öt ponton szegezik az embert. Talpain, két kezén és fején (töviskorona). Az anyag kötelékéből kiemelve is ezekre a testi részekre hatnak, ahogyan Krisztus testét oldozzák, el mikor leveszik a keresztről. Így a gyermekségben van legközelebb teremtőjéhez az ember, és útja végén a gyermekség szakrális tartalmát találja meg. A szülői ház is táplálja a gyermeket, és minden jóval igyekszik ellátni őt Ahogyan ifjúvá, erősödik, elérkezik a pillanat, amit akár a férfivá avatás próba tételével is párhuzamba állíthatnánk az anyagi fejlődés szintjén. Az ifjúnak meg kell állnia a próbát, amiben hozzánemesedhet az örök ideje néki szánt ruha viseléséhez. Ugyanakkor a testi fejlődéshez a lelki és szellemi fejlődést is, kiteljesíti. Az Atya tenyeréről a földre lépve. saját lábára áll az ifjú. Küldetést kap, amit be kell végeznie idegen földön. Vissza kell hoznia a Gyöngy köré tekeredő sárkány karmaiból a gyöngyöt.
Ebből kiderül számunkra, hogy manicheus gondolatkört idézve két világ létezik. Az egyik, ahonnan útra indul a királyfi a másik, pedig a sötét, szolgaságban élők földje Egyiptom

2 Szövetség a küldetéshez
Elveszik a gyermektől ruháit mielőtt útnak, indul Ekkor köttetik a már idézett Szövetség. A vándor szívében kitörölhetetlenül ott van most már minden időre, ki is ő, mi az eredete, mi feladata e földön, mi élete célja.

3 Vándorút.
Értékes ajándékokat kap a szomszédos népektől, és két kísérő megy vele egészen Egyiptom földjéig. Ketten kísérik, akik segítik az út során. Hárman vannak tehát. Ha a beavatási úton hárman mennek, akkor az is előre jut a két beavatott mellett, akinek még nem lenne elég ereje az előrejutáshoz. Ahol ketten járják az ösvényt ott a harmadik sem bukik el. A vándor számára nagyon fontos a társak megválasztása.Társait a szülői ház válsztotta ki számára.

4 Felejtés - elalvás

Egyiptom földjére érve kezdetben egyedül van. Már nemcsak ruháit, hanem a megbízható segítőket is elvették tőle. Most már fel kell élednie saját megkülönböztető képességének, hogy eligazodjon a sötét erők között. Korábban láthatta, tapasztalhatta beavatottak viselkedését, de most mindezt magának belső felismerésként kell megvalósítania. Egyetlen külső segítséget kap a földjéről származó mágus ifjú személyében, aki minden veszélyt pontosan elbeszél számára. Látjuk hát, hogy nem a királyfi az egyetlen, aki a sötét erők között szabadon jár kel. Jelen vannak a mágusok, akiknek azonban nem feladatuk a sárkány legyőzése. A királyfi viselkedése az első pillanatban különösnek tűnik. A sárkánytól nem akarja erőszakkal elvenni a kincset. Nem kíván életet ontani. Azt reméli, majd magától elalszik és akkor erőszak nélkül övé lesz a gyöngy. Viselkedése mögött a mágus tanítását sejtjük, aki tudja, hogy csakis az alvó sárkánytól vehető el a gyöngy. Mai gondolkodás szerint talán ez gyengeségnek, a királyfihoz nem méltó viselkedésnek tűnhet. Többről van szó. Egyiptom anyagi javaktól tompa álomban élő népe tiszteli ezt a sárkányt. Az erőt, amiről látjuk, hogy nem alszik. Mindenki más alszik a sötétség birodalmában és szolgává is lett. A sárkány tehát egy ébren, avagy már a saját beavatási útján felébredt vándor, aki azonban görcsösen, egész testével magához szorítja a gyöngyöt. Nem hajlandó tovább menni beavatási ösvényén. Ismét hárman vannak tehát ezen a beavatási ponton. A mágus a pártus királyfi és sárkány. A mágus beavatott, a királyfi nem ismeri az elalvást ezért a felébredés előtt áll, a sárkány pedig a felébredt, aki megtorpant útján.Mivel a háromból csak egy a beavatott a még nincs itt a segítség ideje. Nem ellenség a sárkány, akit el kell pusztítani. Ha ismét elalszik, újra esélyt kap arra, hogy meghallhassa a hívást, és ismét felébredjen, és folytathassa ösvényét a beavatás felé. Isten szeretet. A manicheus világban a fény önként odaadja magát a sötétnek, ahogyan Krisztus szeretet áldozatát hozta. Így a királyfi is rejtőzködni próbál, hogy megvárja, amíg a sárkány elalszik. A fénymag azonban sugárzik hordozója szívéből. Nem lehetséges a rejtőzködés. Észreveszi Egyiptom népe, hogy idegen. Tudják róla, hogy nem lehet elpusztítani… neve be van írva az Élet Könyvébe. Kelepcéje és veszte, vágyakozása amivel szeretne elvegyülni, rejtőzködni. Hasonlatossá válik mindnyájukhoz és ő is mély álomba, merül.

Tudnunk kell tehát, hogy nem a fizikai megsemmisülés vár a fénymag hordozójára legfőbb rosszként. Veleszületett erői akkor is védik valamennyire, ha elfeledkezik róluk. A fizikai bukásnál is rosszabb, ha elfelejti eredetét, feladatát.

5.Szövetség-mentő terv.
A mély álomba zuhant királyfiról nem feledkeznek meg hazájában. Elalvása nem elbukás az úton. Ellenkezőleg. Az lenne a bukás, ha nem ereszkedne le a legmélyebbre útján, nem tudna itt tapasztalatokat szerezni. Így most már, sorsközösséget vállalva a mélyen alvók számára is lehetőség nyílik a megváltásra. Isten szeretet.
Az alvó királyfiért összefognak hazája bölcsei és királyai és elküldik ébresztő üzenetét.

6 Hívás. 7 Ébredés

A királyfi szívében megszólal a sasként repülő hívás. A szív szava zokogva emlékezteti őt, s Fejében világosság gyúlhat. Nyomban felébred Az ébredést a vágyakozás, táplálja, mely hazatérést sürget. Szív-fej és kéz egymással harmóniába kerül és az álom tompasága, elillan. A felébredés tehát a tudatossá válás gyümölcse. Eddig is tudta a királyfi, mindazt, amit ebben az élethelyzetben, De ez a tudás nem volt valódi erő. Akkor vált azzá, amikor a tudásból azonnal megváltó cselekedet is következhetett.
A királyfi felébredve beavatása következő hét fokozatának bejárására indulhat, mivel szíve megtisztult és nincs semmi, ami az üzenet szavait eltakarná, feje figyel szíve szavára, és most már érti azt. Keze pedig mindezekkel egy időben a cselekedetet is kész végbevinni. Ahogyan szava cselekedet úgy cselekedete is beszél.

Második kör
8 Küldetés beteljesítése
„a vad sárkányhoz szólani kezdtem, bűbájos szavakkal őt meg is igéztem, majd Atyám nevével elringattam, úrnőm és anyám nevével elaltattam, és az álom mélytorkába dobtam”
A felébredt élni tud képességeivel, amiket eddig is birtokolt, de tapasztalatai nélkül nem volt erre módja.


9 Megfordulás
A megfordulás misztériumára sok példát találunk. Nem egyszerű testi aktus ez. A dolgok iránya ellenkezőre vált- a csakrák forgási irányát tekintve is. A látszat világ lelepleződik.
„Egy percet se vártam megfordultam. A szennyes rossz ruhákat ledobtam…”
A sötét világban élést a lélek számára szennyes ruhák viselését okozta. A királyfi ledobja e ruhákat. Nem aggódik, hogy védtelenül kel útra hazafelé. Ez a sebezhető állapot időszaka, amikor még nem kapta vissza régi ruháját, így nem viseli annak biztonságát, de már nincs alávetve az anyagiak szolgaságának.

10 Hazaút-szeretet vezetése
A szív beszéde kivezeti a királyfit a labirintusból. A szeretet világban zengő üzenetére rá kell hangolódni, hogy minden élethelyzetben ez legyen iránytűje. Ahogyan korábbi vándorlásán társak kisérték a hazából, most már társak nélkül sem téved el. Ez a magányosság újabb időszaka, ahol a belső értékek felelevenednek, ami képesség volt az már megnyilvánuló erővé lesz


11Fényruha
Az úton elébe jönnek, ahogyan ez a szeretet törvényben mindig így van. Elég az első lépéseket megtenni és segítő erő siet a jelölt elé. Visszakapja fényruháját, ami már gyermekként az övé volt, de csak most, az új tudatosságban látja a maga teljességében:
„… úgy tűnt nékem, mintha tükörképem lenne. Úgy tűnt nékem mintha bennem lett volna, miközben én mégis vele szemben álltam.” A Fényruha eggyé lesz a királyfival.

12 Új Ember
A fényruhában élő ember az Új Ember. A fényruhába szőve a királyok királyának halhatatlan képe. Viselője közvetlen kapcsolatban a teremtővel, gnózisban áll.

13Érkezés- Atya dicsőítése
Hazaérkezik a királyfi és a beavatási út utolsó próbatétele vár rá. A kapuknál dicsőségét hangoztatják hódolattal, illetik Így áll a Gyöngy dalban:
„… én azonban fejemet hajtottam és jó Atyámnak nagyságát magasztaltam, ki e ruhákat elküldte értem, kinek megbízását immár véghez vittem. „
E szavak tanúskodnak arról, hogy a beavatás valóban megtörtént.


14 Belépés a Királyok királyának kapuján
Visszatérve az atyai házba a tiszta szívűek örvendezése tölt be mindent. A beavatás a valódi öröm és béke beköltözése a szívbe.
A Szellem szóltja a királyfit, szavát halja és érti. Ruhájában a szellemmel kettesben és kezében a gyönggyel beléphet, most már a királyok királya kapuján. Ismét hárman vannak a Szellem a Királyok királya és a beavatott.
Az anyagi világ kötelékeitől megszabadulva ez az anyagtalan megnyilvánulási térben meglelt otthon. A haza, ahova megérkezik a beavatott királyfi nem törzsének földje, hanem mennyei birodalom, mely a földi királyok urának hona. Otthon, amely nem idő és tér korlátai között van. Itt és most is ható és létező valóság. Otthon, mely bár anyagtalan a világ hármasságában megnyilvánuló.

A szeretet beavatási ösvényén végig haladó királyfi, mi magunk vagyunk.'

gralmaris.blogspot.com

Előzmény

Válasz

A Gyöngyhimnusz - új szemmel
Az egyiptomi Nag-Hamadiban 1946-ban talált,apokrif anyagok között az egyik legjelentékenyebb a Tamás-akta Gyöngyhimnusza. A papirológusok még nem vállalkoztak az ebben egyénien elbeszélt beavatási történet értelmezésére, pedig az összehasonlító módszer alkalmazása érdekes megvilágításba helyezheti ezt a himnikus művet. A Gyöngyhimnusz hőse egy megközelitőleg Krisztus idejében élt keleti királyfi, akit királyi szülei fontos küldetéssel bocsájtanak útjára. Az utazáshoz gazdagon ellátják őt szkita arannyal,gyémánttal, indiai kalcedonnal, Kusán vidéki igazgyönggyel, és saját földjük kincsesházaiból származó ezüsttel. A kincsek származási helyéből és minőségéből Pártia körvonalazódik előttünk az ifjú szülőföldjeként. Indulás előtt a királyfinak meg kell válnia arannyal áttört, drágakövekkel ékes, stólával kiegészitett köntösétől, melyet egészében az alakjára szabtak. Beavatási történetről lévén szó, a leírásból arra következtethetünk, hogy ez a pompás köntös maga az aranyosan fénylő szellemtest, a stóla pedig az az őslény, aki az önvaló legkirályibb, legmagasabb rendű önmeghatározása. A királyfi feladata, hogy Egyiptomba lemenvén elhozza onnan azt a drágagyöngyöt, melyet egy vészt hordozó sárkány ölel körül. Ennek a gyöngynek csak jelképes értelme lehet, hiszen a pártusok kincstára bővelkedik valóságos igazgyöngyökben. A sárkány Leviathan-szerű leírása, valamint az igazgyöngy Hold-jelkép volta arra utalnak, hogy a himnusz hősének valamiképpen a Telihold tudását kellett kimenteni egy elsötétült Holdisten szorításából.Az ifjú két kalauzolóval hagyja el országát. A korabeli iráni főrendűeknek hagyományosan két máguspapjukat kellett, az udvari szertartásrend szerint, magukkal vinniük kisérőnek bármiféle utazáshoz. Így Gundorfár indopártus papkirály is két udvari mágusával szokott utazgatni. A Gyöngyhimnuszban megjelölt állomáshelyek:Maisan, Babilon, Sarbug hitelesen rajzolják ki az Egyiptomba vezető utat. A sárkány barlangjához közeli szállásán azonban az ifjú magára marad eredeti azonosságát elrejtő álruhájában. Olyan vándornak adja ki magát, aki az övéi szemében is idegennek tűnhet, minthogy vallást változtatott. Új lakhelyén találkozik egy ugyancsak Keletről-vélhetően Pártiából-származó, megnyerő egyéniségű ifjúval,aki óva inti őt az egyiptomiak tisztátalanságaitól. Ezután következik a himnuszban a Ladocsi Gáspár fordította, talányos utalásokkal teli vallomás: Nem tudom, miképpen, mely áruló jelből, mégiscsak megtudták, nem földjükről vagyok, ármánykodásokkal kelepcébe csaltak, mígnem megízleltem azoknak ételét. A megzsarolt és persze leleplezett pártus királyfi ezután sötét hatalmakat kénytelen szolgálni. Küldetéséről megfeledkezve a kiszolgáltatottak tompaságába merül. A szerencsétlenség híre Pártiába is eljut, s az udvar levélben figyelmezteti az ifjút eredeti vállalására: Atyádtól, a királyok királyától, és édesanyád testvéredtől, a másodikunktól Egyiptomban levő fiúnknak békesség. A sasmadár forma, azaz a Föld lelkét, beszédét hordozó üzenet meg is érkezik a címzetthez, aki így szellemében végre le tudja győzni a félelmetes sárkányt az igazi Holdisten tisztelőjének erejével. Így a drágagyöngyöt végre elveheti tőle, és bemocskolódott gúnyáit ledobva elindulhat hazafelé. Szülei elküldik neki ékes öltözékét- azt az aranyos dicsfényt, melyet most végre magára ölthet, és amelynek fenséges ragyogását szinte már elfeledte. Figyelemre méltó, hogy a magyar Szentkoronán ábrázolt Szent Tamás részben lefedett medálján az apostol- társai közül egyedül ő aranyköntöst visel. Ahogy megláttam én az öltözékemet, olyan volt,mintha csak tükörképem lenne: magamat egészben benne szemlélhettem. Vagyis ez a dicsfény egyben egy másik olyan királyfi is, aki földi küldetését szintén sikerrel teljesítette, s kettejük teljesítménye a fényköntösben egybeolvad. Talán a megnyerő rokon ifjúra célzott a Tamás-akta szerzője - annál is inkább, mert őt felkentek fiaként említi. A köntös ragyogó színekben pompázott előttem, aranytól tarkállott és drágakövektől, felsőbb részeiben finom szinezésű fényűző gyöngyöktől: közte foglalatban királyok királya képmása középen, minden részletében ragyogó pompában: A köntös leírása valamiképpen emlékeztet a szentkoronára. Még ennek a beavató koronának a tartalmi értelmezését illetően is: Ezek után láttam rajta egészében a tudás mozgása zuhant végig ottan, értelmes igéket hallatni készen volt/.../ Azé vagyok én, aki minden ember között a legnagyobb hős. Érte jegyeztek be engem az Atyánál, termetem növését általa éreztem, ösztönzésének megfelelőképpen. Ezzel az öltözettel az immár földi hivatását teljesített pártus királyfi drágagyöngyzsákmányával egyetemben a béke és méltóság örök tájaira emelkedhet, s Atyja fénylő lángja előtt a fejét mélyen meghajthatja. Magasztalt engemet, királyi házában jobbjára ültetett: alattvalója mind himnuszt énekelt. A történet három szereplője a,, királyfi,,, azaz az égi királyság várományosa, a víz alatti sárkány és a gyöngy. Ugyanezekkel a motívumokkal a Mahájána-buddhizmus tanításai között is találkozhatunk, jelesül a Dévadatta szútrában. Ennek kiindulópontja a Keselyűhegy csúcsán ülő, a bódhiszattvák beszámolóit hallgató Buddha. Előbbiek Szágara sárkánykirály tenger alatti palotájából emelkednek a Keselyűhegyig, hogy beszámoljanak mesterüknek a sárkány palotájában végzett térítéseikről. Az egyik ilyen térítő, Manydzsusri, Szágara sárkánykirály leányának jó példájával hozakodik elő: ,,Ő csupán nyolc éves. Bölcsességével és éles eszével jól ismeri a karmát, amely az emberek cselekedetének mindenkori gyökereiből ered. Tudja a dháranikat, és fel tudja fogni, meg tudja tartani a buddhák által hirdetett mély és titkos tanokat. Mély meditációba merülve szívét egy pillanat alatt megnyitotta a megvilágosodás felé, és elérte a többé már vissza nem térés állapotát. Beszéde akadály nélküli, minden lény iránt részvétet érez, érdemei tökéletesek. Képessé vált a megvilágosodás elérésére.,, /Porosz Tibor fordítása/. A bódhiszattvák kételkednek abban, hogy Dévadatta ilyen hamar megvilágosodhatott volna - akkor, amikor maga a Buddha is csak mérhetetlen számú világkorszakon át, megannyi fáradsággal és szenvedéssel érte el fejlett tudati állapotát. A kételyeket csak a sárkánykirály lányának megjelenése oszlatja el, aki egy értékes gyöngyöt nyújt át a Buddhának, majd hirtelen férfivá változik, ahol egy ékszer -lótuszvirágon ülve eléri a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n é l k ü l i tökéletes megvilágosodást, és az élőlényeknek a jó Törvényt hirdeti. Így talán ő az a ,,levél,,, aki egy későbbi alakváltozatában megmenti a szolgaságtól a kelepcébe csalt pártus királyfit. A Lótusz szútra szövege szerint ő az előző életei valamelyikében az akkor még csak megvilágosodásra vágyó Sákjamuni Buddha női tanítómestere volt, és így méltán válhatott az éteri lótuszvirág ékévé. A Gyöngyhimnusz másfelől egy korábbi, óegyiptomi verses legendával mutat hasonlóságot. A Szinuhe története I. Szeszosztrisz fáraó idejében keletkezett. Ekkortájt sok egyiptomi próbált szerencsét Sziro-Főníciában. Köztük az a fáraófi, aki az uralkodó erőszakos halálának hírére Szíriába menekült a gyilkos hadvezér elől, s ot szép pályát futott be. Élete alkonyán kegyelmet kapván övéitől visszatérhetett a fáraó udvarába. Hazatéréséről így ír a száműzött: Mikor megvirradt, kora hajnalban Jöttek, hogy hívjanak engem, Tíz ember jövet, tíz ember menet, Hogy a Palotába kísérjenek. Földre borultam a szfinxek között. A királyi gyermekek a kapuban álltak, hogy találkozzanak velem. A ,,Barátok az oszlopcsarnokba kisértek, Hogy utat mutassanak a palota belsejébe . Szinuhe története Dobrovits Aladár fordításában a Gyöngyhimnuszból ismert ritka és üdítő egyszerűséggel, és ennek megfelelő meggyőző erővel bomlik ki. Mindebből arra következtethetünk, hogy a Tamás - akta Egyiptomot is megjárt szerzője ismerhette ezt a legendát. És amíg az érett Szinuhe drágagyöngyként adja át magát a fáraónak, addig a Gyöngyhimnusz szerzője igazgyöngyként adja át magát nekünk, mai olvasóknak........~~~~~~~~~(:

Válasz