Légy önmagad!

Miért vannak benned félelmek?
Barna szemeid mélyén a Fény ragyog.
Ha megérted mi zajlik lelkedben,
Szemed is mosolyogni fog.

Ha félelmeid messze űznek,
A jó érzések is menekülnek.
Lásd meg a napfényt, a kéklő eget,
S ne kergess már sötét illuzió felleget.

Ha szomorú a szív és fáj a szó,
hallgass egy dalt, mi dúdolható.
Ha gyötör az érzés ne légy hallgatag.

Minden kérdésedre mi benned él,
A választ magadba leled.

Ha van valami kedves torteneted,amit gyermekeknek meselnel,vagy meseltel el,kerlek ird ide le,mindannyiunk hasznara!

Egy izelitoul:

Mit gondoltok mik az ember legjobb baratai?...Ugy van! A kutyak.Szeretnek meselni egy baratom kislanyarol,aki szuleivel egy tanyaban elt. 2 eves volt.Ugy hivtak,hogy Katica.Kerek pirospozsgas arca altalaban mosolyra gorbult.Az egyik korahajnalon,amikor apukaja megetette,itatta az allatokat,es megfejte a tehenet,anyukaja elindult a varosba ennivalot venni biciklivel.A majusi nap voros korongjat epp kidugni keszult a latohatar messzesege mogott.Messze volt a varos,s igy sietnie kellett hogy amikorra Katica felebred,a friss tehentej melle ropogos kenyeret adhasson neki reggelire.Az apuka elsietett a munkahelyere biciklijevel,s elotte az alvo Katica homlokara lehelt egy bucsupuszit.A haz orzesevel Angyalt bizta meg.Angyal egy Katicaval egyidos pulikutya volt.Tudjatok milyen a pulikutya?....Senki sem tudja?...Nos a puli, az egy kis okos magyar juhaszkutya.Ugy neznek ki,mint egy jo nagy fekete feltorlo map.Hosszu szoruk belelog az arcukba.Ok elbirnak a hatalmas megvadult bikakkal is,es ezert azok mindig szot fogadnak nekik.A pulik igen huseges,es ertelmes kutyusok.Ertik a gazdajuk szavat.Nos Angyal-jo hazorzohoz hiven lefekudt a haz bejaratanal levo labtorlore,es eberen figyelt.Amikor a nap nagy piros korongja feltunt a lathataron,Katica felebredt.-Mami!Adjal tejcsit!Mami!