Az előzzőekben azt kértem,tanuljunk meg uralkodni az érzelmeinken.Aligha mondok újat,mivel egész életünkben mást sem teszünk,csak uralkodni tanulunk.Gyerekkorunkban megtanulunk uralkodni a hólyagunkon és a beleinken;urai leszünk az izmainknak,elkezdünk járni,futni,fogni.Irányítani tudjuk a kezünket-finomra hangoljuk a reflexeinket,hogy írhassunk.Csak az érzéseinken nem leszünk úrrá soha.Elsajátítjuk ellenben-mégpedig jó korán-,hogy miként nyomjuk el őket ("ne sírj","ne mérgelődj","nem kell félni","csúnya dolog a féltékenység"),de senki sem tanít meg arra,hogyan adhatunk minden baj nélkül hangot nekik.Ez szégyen,gyalázat (hogy érzelmesen reagáljak),,mert az érzelmek irányítása életbe vágóan fontos.Szellemi egészségünkhöz,mint már említettem,a negatív érzelmekre is szükség van.De ha túlzott jelentőséget tulajdonítunk nekik,,romboló erővé válhatnak.A félelem értékes jelzés,mert a veszélyre figyelmeztet.De aki túl sok energiával ruházza fel,azt megbénítja.Egyszerűen képtelenné válik a cselekvésre.Lássunk egy másik példát.Az energia tartalékok kiaknázásának hatalmas eszköze a harag,ám a gátlástalan indulatrohamok elveszik az ember józan eszét,és általában rossz döntésekre sarkallnak.Ha éles replikával viszonzunk egy támadást,ez rövid távon védelmet jelent ugyan az auránknak,de felfedi a határainkat.A neheztelés-főként,ha elhúzódik-gyűlöletbe fordul,és mozdíthatatlan páncéllá változtatja az energia természetes védőrétegét.Higgyük el,valóban meg kell tanulnunk,hogyan védekezhetünk hatékonyan,és miként kezeljük a negatív érzelmeket!Megoldás : a "semleges állapot".A következő nagyszerű módszerrel,a "semleges energetikai állapot" elsajátításával uralkodhatunk az érzelmeinken.Ez a módszer védelmezi és élteti az energiát.Nagyon tiszteletreméltó lecke,ugyanis arra tanít,hogyan ne mondjunk ítéletet mások cselekedetei felett.Minden egyes ember maga dönti el,hogy energetikailag miként reagál másokra és a külvilágra.Mindenkinek szíve joga,hogy úgy éljen,ahogy akar,és nekünk tisztelnünk kell a választását.Micsoda megkönnyebbülés.Gondoljunk csak bele : csak akkor lehetünk valóban szabadok,ha másoknak is megadjuk a szabadságát.Ennek a szabadságnak ugyanakkor feltételnélkülinek kell lennie.Igen,ez azzal jár,hogy néha hibáznak,de ők döntöttek így.Ha nem bírálgatjuk az embereket,hanem fokozatosan elfogadjuk őket olyannak,amilyenek,óriási érzelmi energiát takarítunk meg."Bezárulni" kezdetben nemtúl nehéz.Sokkal nehezebb "zárva maradni",megtartani a semleges állapotot.Gyakran képzeljük magunkról,hogy "zártak" vagyunk,

holott valóságosan energetikai töviseket növesztettünk.Észre sem vesszük,hogy passzív agresszivitással fordulunk minden környezetünkben élő ember felé.